Budapest szigetei közül az egyik, az Óbudai-sziget, ismertebb nevén a Hajógyári sziget. Európa egyik méltán kedvelt fesztiválja tette nemzetközi hírűvé, ugyanis itt rendezik meg évente augusztusban a Sziget Fesztivált már 1993 óta.
A sziget ipari jelentősége akkor nőtt, amikor az 1800-as években gróf Széchenyi István a sziget déli részében megnyitotta az Óbudai Hajógyárat. Az első itt készült hajót – az Árpád gőzöst – 1836-ban engedték vízre. Ebben az évben az öböl mélyítése során a római kori Pannónia tartomány falmaradványára bukkantak.
Ma már két híd is vezet a szigetre, de hajdanán csak révvel, vagy csónakkal lehetett megközelíteni. Az egyik a K-híd. Nevét a híd szerkezetét alkotó gerendákról kapta, melyek „K betűt formáznak.” A hídat 1955-ben adták át. A másik, a Hajógyári-híd, mely az Árpád-híd budai hídfőjénél lévő Szentlélek tér közelében található. Ezt a hidat inkább az itt működő cégek használják, kevésbé a sétálni vágyók.
Óbudai-sziget ma
De térjünk vissza a mai állapot kialakulásához. A sziget déli részében volt a Hajógyár, a többi része mezőgazdasági területként vált hasznossá. Az 1960-70-es években úttörőtábor és annak sportlétesítményei is helyet kaptak a szigeten. 1973-ban végül sétautakkal, ligetekkel tűzdelt parkot alakítottak ki, ezzel ünnepelve a 100. évét megélő Pest, Buda, Óbuda egyesítését, amely a Május 9. park megnevezést kapta. Minden évben itt tartották meg a majálist, ami nagy népszerűségnek örvendett felnőttek, gyerekek körében egyaránt. Koncertek, vurstli, lufi, törökméz – minden kapható volt, amit abban az időben vásárolni lehetett.
Manapság a fesztivál-mentes időszakban sétálni vágyók, kutyasétáltatók és csúszdánál-játszótérnél gyerekeket felügyelő kisgyerekes családok lepik el a szigetet.
A sziget növény és állatvilága is figyelemreméltó. A két oldalán végigfutó galériaerdőt a Fővárosi Közgyűlés helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította 2021-ben. A terület északi része a környék egyik kiemelkedő vízimadár-vonulási állomása, de egyes madárfajok, mint a jégmadár, a vörös vércse, a gébics vagy akár a tőkés réce is itt költik ki tojásaikat.
Ha szeretnéd, hogy a sétádnak valami célja is legyen, segíts kideríteni a Kutyabetyár kalandunk rejtélyét!
A Kaland során figyelj a természetre, ne zavard az itt élő állatokat. Ha kutyával játszol, akkor csak kézben tartható, behívható kutyát engedj el pórázról. Az állat ürülékét minden esetben szedd össze, rengeteg az erre a célra létesített szemetes.
